Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mit szeretnénk megvalósítani?

2011.09.01

Óvodánk helyi nevelési programjáról

Az óvoda feladata, hogy a gyerekek nyitottságára építve elősegítse a gyermek rácsodálkozását a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tisztelje és becsülje azt. Ezért változatos tevékenységeket (elegendő és megfelelő alkalmat, időt, helyet, eszközt) kell biztosítani, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek. Minden gyerek személyiségének kibontakoztatás a cél, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy minden gyerek más-más tulajdonságokkal, képességekkel rendelkezik. Óvodánkban a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program megvalósításában láttuk azt a lehetőséget, ami mindezeket biztosítani tudja.

Fontos, hogy a gyerekek szeressenek óvodába járni, érezzék biztonságban magukat, felszabadultan tevékenykedjenek.

Alapelveink:

-         Gyerekközpontúság nemcsak elviekben, hanem a gyakorlatban is.

-         Nyugodt, meleg, szeretetteljes légkör biztosítása.

-         Elsődleges a gyerekek alapvető szükségleteinek kielégítése.

-         A gyermek fejlődéséhez sürgetésmentes egyéni utak biztosítása.

-         Elegendő hely, idő és eszköz biztosítása a játékra.

-         A gyermek mozgásigényének feltételek nélküli kielégítése.

Mindezeket akkor tudjuk érvényesíteni, ha a gyerekek számára sokfajta tevékenységet biztosítunk, amelyek során megtanulják az együttműködést, alkalmazkodást és a kommunikációt. Természetesen a gyerekeknek az életre való felkészítése csak a szülőkkel karöltve valósítható meg!

Feladataink:

-  Változatos élmények nyújtásával minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulásának elősegítése a gyermekcsoportokban.

-         Minden gyerek képességeinek önmagához, a saját lehetőségeihez viszonyított fejlesztése.

-         A szülők aktív közreműködésének elnyerése.

 

Fő tevékenységek az óvodában

 

A tevékenységek által nevelődött gyermek felnőve aktív részese lesz saját környezete kialakításának. A tevékenységek négy csoportba sorolhatók, de ezek a gyakorlatban élesen nem különülnek el egymástól.

1. Játék és tanulási tevékenységek

2. Társas és közösségi tevékenységek

3. Munkatevékenységek

4. Szabadidős tevékenységek

 

Játék és tanulás

A játék az óvodás gyermek alapvető, legfontosabb és mindennapjait átszövő tevékenység. A játék során szinte észrevétlenül tanul, kipróbálhatja, gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. Az óvónő anélkül, hogy beszélne a szülővel, vagy faggatná a kisgyereket, a játékán keresztül betekintést kap a család, a gyerek életébe. A játék az élet kicsiben, az, amit a kisgyerek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, ezért kell minél több időt, alkalmat biztosítani az elmélyült játékra. Ennek alapja a megfelelő hely, játékeszközök és élmények biztosítása. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek tevékenységi vágya ösztönzi a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a gyerek fejlődése szempontjából. Ezt nem lehet kiváltani, vagy helyettesíteni az egyoldalú intellektuális fejlesztéssel. Cél az, hogy örömmel és önként vegyen részt a feladatok megoldásában. Természetesen minden gyermek esetében a képességeinek megfelelő feladatról van szó, a követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A sikerélmény erősíti a gyermek önbizalmát, és bátorságot ad neki újabb, nehezebb problémák megoldásához.

Társas és közösségi tevékenységek

A gyermekekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Ennek színtere az óvodai közösség, ami lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. A társas és közösségi tevékenységek az óvodai nevelőmunka egészét átszövik. Megtanulják a felnőttekkel és a társaikkal kapcsolatos viselkedési szokásokat, az együttjátszás, együttgondolkodás képességét és gyakorolhatják is természetes szituációkban. Fontos, hogy minél többfajta, változatos tevékenységek biztosítsanak erre lehetőséget, mindent kipróbálhasson a kisgyerek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képezik. A közös szokások, hagyományok, ünnepek révén is alakul közösségi magatartásuk. Mindennek következtében a gyerekek részvétele a mindennapi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik.

Munkatevékenységek

A munka az óvodás gyerek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munka. A munka elvégzéséhez szükséges szervezőmunka elősegíti, hogy megtanulják a gyerekek a munkamegosztást, alkalmazkodást, egymás segítését. Az óvodában előforduló munkafajták: önkiszolgálás (öltözködés, tisztálkodás, étkezés), naposság, a csoport érdekében elvégzett munka. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, és testi épségüket nem veszélyezteti. A leggyakrabban előforduló munkaalkalmak: játékok elpakolása, asztalterítés, ágyak elrakás, étel kimerítése, falevelek összeszedése, növények ültetése, öntözése, stb. Fontos, hogy ezek a feladatok ne csak időszakosak legyenek, hanem rendszeresen, folyamatosan épüljenek be az óvodai mindennapokba.

Szabadidős tevékenységek

A szabadidő igazi tartalma: a többféle lehetőségek, tevékenységek közötti szabad választás. Eleinte nagyon nehezen tudnak választani a gyerekek, egyszerre szeretnének mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. Folyamatosan bővíteni kell a felkínált tevékenységek listáját. Egyszerű, a gyerekek által készített eszközökkel elő kell segíteni fantáziájuk fejlődését. A szabadidőben van főleg lehetőség az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyerekek egyéni kéréseinek teljesítésére.

 

Az óvodai „tanulás” 

Az óvodai „tanulás” során különböző területekkel ismerkednek meg a tevékenységközpontú pedagógián keresztül a gyerekek:

-      Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások: természet – társadalom – ember, művészeti tevékenységek

-        Társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások: anyanyelv, matematika

-       Az egyén társadalmi feladatait tudatosító komplex foglalkozások: mindennapi testnevelés

 

A természet – társadalom – ember témát takaró foglalkozásokon olyan állatokkal, növényekkel ismerkednek meg a gyerekek, amelyek környezetükben is fellelhetőek. Az egészséges életmód szokásait ezeken a foglalkozásokon rögzítjük, valamint a család témájával, a közlekedéssel és az évszakok jellemzőivel is foglalkozunk. Arra törekszünk, hogy tapasztalataikat mindenképp a valódi környezetben szerezzék, ezáltal alakul a környezetükhöz való viszonyuk és a természet iránti szeretetük. Fontos, hogy minél több élménye, személyes tapasztalása legyen a kisgyereknek. Ezért is alakítottunk ki az óvoda udvarán egy kis „veteményes kertet”, és virágágyásokat.

A művészeti tevékenységekhez tartozik az irodalom: mese, vers, mondóka tanulás, dramatizálás, bábjáték; ének – zene – tánc; ábrázolás – kézimunka – barkácsolás. Ezek végzése közben alakul a gyerek ízlése, szép iránti fogékonysága és megpróbálkoznak az esztétikus dolgok létrehozásával, valamint kreativitásuk is fejlődik. Ennek érdekében az óvónők sok mesével, verssel, dallal és az ábrázolás sokfajta eszközével ismertetik meg a gyerekeket. Szinte az egész napot átszövi az éneklés, verselés, mesélés és rajzolás. A gyerekek nagyon kedvelik a körjátékokat, népdalokat. Saját készítésű bábokkal játszanak. Mindenképp fontosak ezek a tevékenységek a gyerekek beszédkészségének fejlesztésében és szókincsük gazdagításában is. A művészet eszközei a legalkalmasabbak a gyerekekben rejlő érzelmek kifejezésére és feldolgozására. Akár terápiás eszközként is alkamazhatók.

Konkrét anyanyelvi foglalkozások valójában nincsenek. Ezek egész nap folyamán a beszélgetések során valósulnak meg. Szoktatjuk a gyerekeket ahhoz, hogy próbálják meg türelmesen meghallgatni egymást, ne vágjanak egymás szavába. Vannak beszédhibás gyerekek, akikkel minden héten egy alkalommal logopédus foglalkozik. A gyerekek sokfajta családi környezetből jönnek. Vannak nagyon gátlásos, csendes gyerekek, akiket megpróbálunk beszédre serkenteni. Általában a hétfői nap a „beszélgetősebb”, amikor még frissen élnek a gyerekekben az otthoni élmények, szinte kérdezés nélkül is szívesen beszámolnak az eseményekről. A helyes beszéd kialakítására is törekszünk. Az anyanyelvi neveléshez még hozzátartozik az is, hogy a gyerekek megtanulják az udvariassági kifejezéseket, szépen kérjenek, köszönjék meg, ha kapnak valamit. Elvárjuk, hogy reggel, amikor belépnek a csoportszobába, mindenkit üdvözöljenek, és köszönéssel váljanak el délután.

A matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöltünk meg:

- Az első szint: bevezetés a matematikába. Általában a gyerekek 5 éves koráig tart. Feladata a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése.

- Második szint: intenzív fejlesztés szakasza. Feladat az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, gondolkodási műveletek elsajátítása.

Az óvodában nemcsak egyszerűen számolgatnak, hanem mindig valamilyen tevékenység közben méricskélnek, hasonlítanak össze dolgokat, rakosgatnak, építenek, és közben szereznek matematikai tapasztalatokat. A névsorolvasás után a nagyobbak már meg tudják számolni hányan vannak, tudják mi a párosítás, több – kevesebb, hosszabb – rövidebb, stb. A matematikai nevelés tartalma szoros kapcsolatban van az életre neveléssel. A gyerekeket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyai a mindennapi életben folyton megfigyelhetők. Ezért a fejlesztés szinte észrevétlenül megvalósítható. Igyekszünk a feladatok megoldásához olyan eszközöket, szituációkat használni, amelyekkel könnyen felkelthetjük a gyerekek érdeklődését. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építve valósítjuk meg.

Testnevelés, valamilyenfajta szervezett mozgás minden nap van az óvodában. A csoportszobák kicsi méretei korlátozzák azonban lehetőségeinket. Az asztalokat, székeket egymásra kell pakolni, ha mozgásos játékot szeretnénk, de a gyerekek így is élvezik. A nagyokkal több alkalommal elmegyünk az iskola tornatermébe. A mindennapi testnevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A mozgásöröm és a szellemi tevékenység szoros kapcsolatban áll egymással. Ahhoz, hogy a gyerekek a foglakozásokon az óvónőre tudjanak figyelni, el kell érni, hogy mozgásigényük bizonyos mértékben ki legyen elégítve. Az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is elengedhetetlenül szükséges. Ha az időjárás engedi, akkor minden nap kimegyünk az udvarra, ahol már van hely az önfeledt mozgásra. A séták során is fedezünk fel újabb helyszíneket a testmozgáshoz.